Koncz Zsuzsa - Hová tűntek

Az egyik legszebb szám, amit valaha hallottam!... Mennyi érzés, mennyi emlék!... Mikor én is világgá akartam menni kiskoromban. Drága mamát hogy megsirattam... Egy nap lehet megírom. És igen, a nagy gyerekkori szerelmek. Az iskola. A szabadság, amit csak gyerekként érezhetünk. És amit persze akkor nem is érzünk. Gyerekkor, mikor még végtelen nagy a világ, és csupa játék és hóbortos gondolat minden! Biza, tovarepültek azok az évek, s milyen gyorsan! Hol vannak már azok az emberek? Csak arcok a múltból, egyre halványabban, egyre halványabban...

vissza a blog főoldalára